Ma már nem az a kérdés, hogy találok-e szép, míves, különleges darabokat, hanem, hogy jól áll-e, és hogy melyiket is válasszam, az aktuálisan következő néhány évre. Mert ugye az ember jó esetben is legalább egy-két évre kell kikössön egy keret mellett, de ismerek olyat is, aki tizen éve hordja és még mindig nem szándékozik lecserélni. Azt kell mondjam, hogy harmincas éveim elején járva, határozott nőként némi előnyöm van a kezdő szemüveg viselőkkel szemben. Először is nagyjából tudom, hogy mi áll jól, és hogy mit akarok, meg hogy mennyit szánok rá. Hűségesen kitartok az üzlet mellett, ahol a szemüvegeimet vásárolom és így kiérdemeltem már jó pár kedvezményt. Sok helyen megfordultam azelőtt, mire megtaláltam azt a kicsi Optikát, ahol hihetetlen választék van, de minden keretből csak egyet-egyet tartanak, hogy ne jöjjön szembe velem az utcán. Lencséből viszont a világ összes létező variációját forgalmazzák, ráadásul emberi árakon. A személyes kapcsolat pedig, úgy érzem nem szorul magyarázatra, miért olyan fontos. Elvégre a szemünk világáról van szó! Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány ilyen megbízható üzlet van a városban. Talán csak a belvárosi Optikák némelyike, a körúton a Művész Mozi mellett egy átjáróudvarban, Budán a Bartókról nyíló Bercsényi utcában.
A jellemzőbb inkább a minőségi kínálat helyett a mennyiségi jelenlétre törekvő multik terjeszkedése, de ezekben a szalonokban hiába a látszólagos keretdömping, igazából nincs választék, és sosem találtam magamnak valót. Az árakról már nem is beszélve.
Aki most szeretné első szemüvegét kiválasztani, azért nem árt, ha fut egy pár kört és megkérdezi az ismerőseit is. Begyűjti a tapasztalatokat és úgy vág neki a rendelésnek. Szétnézni még lehet egyedül is, de a végső döntéshez, mindenképp vigyünk magunkkal valakit. A párunkat, vagy a barátnőnket, ha képesek megfelelő objektivitással kritizálni a felpróbált variációkat. És hallgassunk az Optikusra is, aki jó esetben nemcsak látszerész, de egyben kifinomult ízlésű stílustanácsadó is. Százezer elkészített szemüveg után már lehet némi lövése arról, hogy kinek, mi áll jól. És még ezután is marad számos dilemma, hogy mit válassz magadnak: fémet? műanyagot? Diszkrétet? Karakteresebbet? Damilost, vagy keret nélkülit? Legjobb lenne persze mindenből egyet-egyet. Régi álmom egy három fiókos kisszekrény a gardróbban, melynek felső fiókjában a legkedvesebb ékszereim, a középsőben vagy két tucat szemüvegem, az alsóban pedig az óráim sorakoznának. Csak benyúlok valamelyikért, attól függően, hogy mibe öltöztem aznap... és akkor felébredek.:)
